Lehet, hogy túl komolyan veszed magad?

L

Gyakori jelenség, hogy az ember elkezd valamilyen side-projektet, vagy hobbit, és túl komolyan kezdi venni saját magát.

Ő lesz “A” szakértő. Érdemes figyelni magunkat, nehogy mi is ebbe az állapotba csússzunk észrevétlenül.

Az őszinte, tökéletlen megjelenés szabadságával szemben, sok belső feszültséggel jár egy hamisan hibátlan látszatot fenntartani.

A legfőbb tévhitünk, ami ehhez vezethet, hogy az emberek csak akkor fognak rám figyelni ha én vagyok (tűnök) a legjobbnak. Ha minden hibátlan. A megjelenésem, az utolsó szavam, az összes művem, és látszólagos tudás szintem is tökéletes. 

Ez a tévképzet már csak azért sem igaz, mert az ember sokkal könnyebben tanul egy olyan embertől aki nem jár sokkal előtte az adott területen. Egy kezdő és egy profi között akkora a tudáskülönbség, hogy szinte lehetetlen áthidalni.

A profi már nem emlékszik mit nem tudott amikor elkezdte, a kezdő pedig szintén nem tudja mire kellene először koncentrálnia.

Képzeld el, hogy szüleidet/nagyszüleidet “IT supportálod” telefonon. Pontosan ez az a jelenség 

A másik oldala ennek a tévhítnek, pedig, hogy csak akkor fogadnak el ha tökéletes a megjelenése a projektnek.

Az az igazság, hogy azok az emberek akik tényleg egy hullámhosszon vannak veled, akiknek tényleg megéri alkotni, akik azért fognak szeretni mert saját magad vagy, azoknak nem számít, hogy tökéletes legyél.
Sőt egy nem őszinte, tökéletesnek látszódni akaró kép, lehet el is ijeszti őket, és ottmarad az ember magában, naponta magára eröltetve egy hamis képet, amivel csak olyan embereket ér el akiket valójában nem is igazán az érdekli amit csinál és aki ő.

Ez pont úgy hangzik mint valami amiért érdemes elkezdeni egy hobbit/projektet, ugye? 😁

Persze tökéletességgel be lehet vonzani sok embert, de ők nem miattad, hanem a tökéletesség miatt csatlakoznak rövid időre. Aztán elmúlik számukra a varázs, és rájönnek, hogy valójában csak a megvalósítás tetszett nekik, de nincsenek veled egy hullámhosszon, így sosem lesznek igazi rajongók.

Hogy megtartsuk a jókedvünket a hobbinkkal, és hogy tényleg magunkat fejezhessük ki vele, önmagunk üaradhassunk. Vállaljuk fel hol tartunk az úton. Legyünk tökéletlenek.

Ha tévedünk, inkább nevessünk másokkal együtt a hibáinkon

About the author

Peter Varnai
By Peter Varnai

Peter Varnai

Get in touch

Heey, I'm Peter. Father of 2, filmmaker, solopreneur, and a helper of other solopreneurs and self-employed people. :) Feel free to reach out to me and let's have a virtual coffee. or Sign up for the newletter.